Megjött az ősz keményen. Szeretem, de nem ezt a nyálas szájú, szürke, nyálas katyvaszt, ami ma van. Rá pöffentek egy cigire... Ez jól esett. Le kéne tennem. Most sem fog menni! Vagy a bagó túl erős, vagy én vagyok gyenge. Alapvetően mindkettő igaz. A kérdés, hogy melyik igazabb?! Az én gyengeségem, vagy az ő erőssége! Mindegy, most még, majd később átkozom a pillanatot is, amikor rászoktam. De legalább találkoztam a Trottyossal. Trottyosról annyit érdemes tudni, hogy majdnem 80 éves, a dokik legalább 5X eltemették, de ha megkérem, akkor még most is süt nekem rétest. Szeretem a nagyanyámat. Néha az idegeimre meggy. Főleg, amikor gyenge napjai vannak. De aztán nyelek egy nagyot - nem mindég jön össze - és megnyugtatom, hogy nincs ezzel egyedül. Szívós vén dög! Mindég ezt mondom neki! Elpusztíthatatlan! Sajnos nyugtalan is! És makacs! Emiatt szoktam kiakadni rajta leginkább! Hiába mondom, hogy nem bakfis mér, ne úgy csinálja a dolgokat, nekije ez nem számít, csakazért is erőből! Utána meg persze szédülés, miegymás. Hál' istennek, fél a nyugdíjas háztól, azzal még tudom zsarolni! Beteszem, azt nézegethet! Gyermekkorunk, és idős korunk között most látom, igazán nagy különbség nincs! Kell valaki, aki vigyáz ránk, akár azért mert még nem látjuk tetteink következményeit, vagy azért, mert már nem feltétlenül fogjuk fel a dolgok súlyát. Igazából én még most sem érzem azt, hogy benőtt volna a fejem lágya. Nem gondolkodok sokkal többet bármely cselekvés előtt, mint 10 éve. Vagy csak nem veszem észre! Ami kicsit hiányzik, hogy már nem tudok úgy rácsodálkozni dolgokra, mint tettem azt valamikor réges-régen.
Jöhet megint egy cigi, sehol senki, az utolsó két vendég is lelépett már. Az eső meg még mindég esik, hogy szakadna le!
Sosenem értettem azokat az embereket, akik nemet mondanak olyan valamire, amiről azt sem tudják mi az! Kérdezni nem fáj! Sőt nem is szégyen! Ippeg az imént bejön egy kedves vendég, kérdi mennyiért adom a gyorst - hát az sajnos nincs, de van helyette tortilla - azt nem szeretem-jön a válasz. Szerintem meg még nem is evett olyantot sohasenem! Na mindegy.
Mára ennyit.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.